A gyerek tud valamit...

Jövünk haza az oviból, templom felé megyünk. Áron mondja, hogy a templomot jó régen építették, amikor még nem voltak emberek, nem volt semmi. (Ilyen régen a mi meséinkben a dinók szoktak létezni.) Kérdem én tőle:
- Hogy tudták akkor felépíteni a templomot, ha akkor nem voltak emberek?
- Mert akkor voltak munkásemberek :-D .

A gyerek tud valamit...

Bárányhimlő 2.

Ábelen is megjelentek a jellegzetes bárányhimlős pöttyök ma reggel. Láz nincs, picit hányt a reggel, de ezt inkább annak tudom be, hogy a kis műanyag késecskét dugdosta a torkába. Picit morcosabb, de hát ez van. Fenistil csepp viszketegség ellen beadva, házi őrizet felújítva, kezdődjék a benti móka! Áronnál épp két hete kezdődött, úgy hogy Ábel hozza a papírformát, lappangási idő két hét :-D.

Annyiban érdekesebb most a dolog, hogy egyelőre az ő pöttyei kisebbek, no de kisebb a baba is. Legalább ezt is letudhatjuk...

Cserélj pelust, anya!

Ábel nagyon aranyos volt a minap: reggeli után voltunk, én a konyhában pakoltam, mikor arra vagyok figyelmes, hogy Ábel kihúzza a pelusos fiókot, kivesz onnan egy pelenkát és odaviszi a kis pelusos takarójához (a pelenkázót már rég eladtuk, mert azon nem volt maradása már úgy 8 hónapos kora óta), majd oda leül és jelez, hogy cseréljem ki a pelenkát. Mentem és cseréltem: kaki volt benne bőven, az csíphette a fenekét.

Ma este is fogdossa a pelenkáját, kérdem, tőle, hogy cseréljünk pelust? Mire ő odamegy a kis pelusos takarójához, lefekszik rá. Persze, hisz beszélni még nem tud, de azt mondta, cserélj pelust, anya! Levettem a pelenkát, a kaka már kicsípte a fenekét, majd Ábel nagy serényen feláll, odamegy a pelusos fiókhoz és kivesz egy pelenkát, odahozza nekem. Már ilyen nagy és ügyes egy éves múlt fiam van :-D.

Ábel és az evés

Ábel nem egy haspók. Nem mintha Áron az lenne, de emlékeim szerint jobban evett, mint most teszi Ábel, mikor kicsi volt. Ez meg is látszik Ábel súlyán, most 8 kiló 600-700 körül van a súlya. Amint eszik és picit a pocak már tele, kész, nem kér az ételből többet, játszana, szaladna tovább. Sokmindent kipróbáltam, de semmi sem segít, mindig ugyanaz az eredmény, nem eszik sokat. És ez ellen nem tudok mit tenni... Próbálkoztam a saját főztömmel és bolti étellel egyaránt, ugyanaz az eredmény.

Imádja viszont az almát - szigorúan megpucolva, mert ha nincs megpucolva, akkor a héját a kis fogacskájával lehámozza és kiköpi. Szereti a banánt, van hogy csak az van a pociban. Imádja a szőlőt, abból képes egy egész gerezddel megenni - nem kell ilyen import fürtre gondolni, hanem a hazai tájakon termet szép, ügyes kis szemű fürtök lebegjenek a szemünk előtt. Imádja a paradicsomot, az ubit, a paprikának a torzsáját (!), a murkot, szóval szereti ezeket enni - de ezektől meghízni nem fog, azt tudom. Szereti a szalámit, a kolbászt is, de ebből is csak annyit eszik, ami jóllakatja és kész, hízlaló adagot nem hajlandó megenni. Bezárja a száját, köpi ki, ha véletlenül oda téved az étel - szóval nem kell.

A doktor néni azt javasolta adjak neki Béres cseppeket, még nem vettem, de lehet fogok, meggondolom. Ebben már kezdek egyébként beletörődni, remélem egyszer csak éhes lesz és enni fog - remélem, hogy nem megy ez az egész dolog egészsége kárára. Egyébként makk egészséges baba, eddig még láza sem volt igazán, csak egy kis hőemelkedése egyszer, de annyi.