Áron az egyik rajzfilmből megtanulta a madárijesztő szót, a hozzá kapcsolódó tartalommal együtt.
Minap a két fiúval gumicsizmával pocsolyakeresésbe indultunk az eső másnapján. Meg is találtuk őket, Ábel úgy nézett ki mint egy off-road autó mosás előtt. Áron azért jobban vigyázott...
Miközben a pocsolyákban gondtalanul ugrálgattak a gyerkőcök, madárka szállt le inni kis vizet, majd el is repült.
Áron kérdi:
- Miért repült el a madár?
- Mert megijedt.
- Kellett volna tegyünk ide madárnyugtatót. :-D
2013. április 23., kedd
2013. április 8., hétfő
Cicaétel
Kiderült, Ábel szereti a cicaételt. Kóstolgatni.
A cicának a tálja a pinceajtó mellett van, ahová három lépcsőn keresztül vezet az út. Nos, ezeket a lépcsőcskéket Ábel mesterien meglépi, és pikk-pakk a pinceajtó mellett van. A cica nem szokta teljesen kienni a tálkájából az ételt - ami cicatáp -, marad mindig vagy 20 szem benne. Ábel pedig mindig lecsap rájuk, és ha Pixelt kiengedtük, szorgalmasan eteti vele a kutyát. No meg néha-néha ő is megkóstolja, megnyalogatja, hogy lenyelte volna, azt még nem láttam :-D.
Ez ellen nem is tudom mit tegyek, nem is vagyok biztos benne, hogy tennem kellene valamit... végül is Ábel is boldog, mert eteti a kutyát, a kutya is boldog, mert eszik, anyuci is boldog, mert a kisebbik királyfiú nem valami újabb nyaktöréssel fenyegető mutatvány kitalálásán töri a fejét.
A cicának a tálja a pinceajtó mellett van, ahová három lépcsőn keresztül vezet az út. Nos, ezeket a lépcsőcskéket Ábel mesterien meglépi, és pikk-pakk a pinceajtó mellett van. A cica nem szokta teljesen kienni a tálkájából az ételt - ami cicatáp -, marad mindig vagy 20 szem benne. Ábel pedig mindig lecsap rájuk, és ha Pixelt kiengedtük, szorgalmasan eteti vele a kutyát. No meg néha-néha ő is megkóstolja, megnyalogatja, hogy lenyelte volna, azt még nem láttam :-D.
Ez ellen nem is tudom mit tegyek, nem is vagyok biztos benne, hogy tennem kellene valamit... végül is Ábel is boldog, mert eteti a kutyát, a kutya is boldog, mert eszik, anyuci is boldog, mert a kisebbik királyfiú nem valami újabb nyaktöréssel fenyegető mutatvány kitalálásán töri a fejét.
2013. március 23., szombat
Gyigyiszli
Mind a két fiú rendkívül kreatív a beszéd területén: Áron annak idején a cumiját csipinek nevezte el, és hát mi is annyira átvettük ezt a szót, hogy Ábelnél már ezt használtuk, sőt, a szűkebb családi kör is átvette a kifejezést.
Ábel ő a gyigyiszli szót találta ki és hangoztatta hosszasan, hosszasan, míg egy nap Áron azt mondta neki kicsit mérgesen: nincs gyigyiszlim! Vagyis ő is átvette... Ábel rendkívül türelmetlen, hogy megtanulja a szavakat.
Van egy kis könyvünk, abban van sok-sok kép mindenről, és van kép sajtról is - sa sa, szőlőről - sző sző, almáról - ama stb. És még mindig tudja az első szavát, az a-pu-szit. A sziát azt is rég tudja és helyesen is használja, köszön néniknék, bácsiknak. A gyerekek azok: ba-ba, ba-ba, né-nii né-nii is van már. Pá-pá-t is kiejtett már a száján, de a hoppá is kadvenc szó. Az oviban mindig Áronka köszön az óvonéniknek az ajtóban: cso-kó-loooom. És hát az óvonénik ennek mind-mind örvendnek. Ábel is köszön már a maga módján: odamegy az ajtóhoz, behajol és a cso-kó-looom dallamra - mert ez egy dallam - ő is produkál valami háromszótagú hasonlót. Ennivaló!
Ábel ő a gyigyiszli szót találta ki és hangoztatta hosszasan, hosszasan, míg egy nap Áron azt mondta neki kicsit mérgesen: nincs gyigyiszlim! Vagyis ő is átvette... Ábel rendkívül türelmetlen, hogy megtanulja a szavakat.
Van egy kis könyvünk, abban van sok-sok kép mindenről, és van kép sajtról is - sa sa, szőlőről - sző sző, almáról - ama stb. És még mindig tudja az első szavát, az a-pu-szit. A sziát azt is rég tudja és helyesen is használja, köszön néniknék, bácsiknak. A gyerekek azok: ba-ba, ba-ba, né-nii né-nii is van már. Pá-pá-t is kiejtett már a száján, de a hoppá is kadvenc szó. Az oviban mindig Áronka köszön az óvonéniknek az ajtóban: cso-kó-loooom. És hát az óvonénik ennek mind-mind örvendnek. Ábel is köszön már a maga módján: odamegy az ajtóhoz, behajol és a cso-kó-looom dallamra - mert ez egy dallam - ő is produkál valami háromszótagú hasonlót. Ennivaló!
2013. február 10., vasárnap
2013. február 1., péntek
Aranyköpés
Éttermeset játszik Áron és Ábel. Áron hozza a friss árut és reklámozza: olyan olcsón adom, hogy már ingyen van.
Elállt Áronak a lába, hangyák másznak benne, ezt pedig Áron így közli: elájult a lában, hangyák másznak benne, ezért nem tudom mozgatni.
Elállt Áronak a lába, hangyák másznak benne, ezt pedig Áron így közli: elájult a lában, hangyák másznak benne, ezért nem tudom mozgatni.
2013. január 6., vasárnap
Mikulás album
Régóta adós vagyok a Mikulásos fotóval, és most, amikor a piros ruhás képek dömpingje alábbhagyni látszik, hadd tegyek rá én is egy lapáttal :-D.
![]() |
| Mikulás 2012 |
Ábel beszélget
Na nem úgy beszélget, mint a kisgyermekek, hanem mint a babák. Ámde ami furcsa és különleges, az az, hogy a beszélgetést egy igazán nehéz, három különböző szótagú szóval kezdte: apuci. Azt valahogy úgy mondja, énekeli, hogy a-pu-sziii - mélyen kezdve az a-t, majd a pu feljebb megy, hogy a sziii valahol a kettő között megálljon. Hogy mire mondja, még nem jöttünk rá, de sokat használja. A következő szótagocska az a vau-vau, amit elvileg akkor hallat, mikor Pixel jó erősen ugat, de használta már cicára is. Má-má, ta-ta, te-te-te, opa, stb. is el-elhagyja a száját, de ez az apuszii, ez nagyon konstans és határozott.
Valamikor reggel kis könyvet nézegettünk, mibe mindenféle állat meg tárgy van szín szerint felsorolva, nos abban van egy olyan sárga kacsa is, amilyen van nekünk a valóságban játékból. Nos, arra mondja, hogy háp-háp, és a kis ujjával mindig megmutatja, ha arra a lapra jutunk, hogy né. ott a kiskacsa. Azután meg észrevettem, hogy a számat figyeli, és igyekszik ő is úgy formálni a szavakat, ahogy én. Volt ott ám múgatás meg bégetés meg cicanyelven való dumálás is.
Írtam korábban, hogy a pelsucserét nagy szeretettel kezdeményezte, nos most az a kedvence, hogy a cipőit hozza, hogy húzzúk fel a lábára, és hogy abban parádézhasson a házban. Az apuci papucsát pedig az apuci lábára igyekszik felhúzni, naaagyon naagyon aranyosan...
Valamikor reggel kis könyvet nézegettünk, mibe mindenféle állat meg tárgy van szín szerint felsorolva, nos abban van egy olyan sárga kacsa is, amilyen van nekünk a valóságban játékból. Nos, arra mondja, hogy háp-háp, és a kis ujjával mindig megmutatja, ha arra a lapra jutunk, hogy né. ott a kiskacsa. Azután meg észrevettem, hogy a számat figyeli, és igyekszik ő is úgy formálni a szavakat, ahogy én. Volt ott ám múgatás meg bégetés meg cicanyelven való dumálás is.
Írtam korábban, hogy a pelsucserét nagy szeretettel kezdeményezte, nos most az a kedvence, hogy a cipőit hozza, hogy húzzúk fel a lábára, és hogy abban parádézhasson a házban. Az apuci papucsát pedig az apuci lábára igyekszik felhúzni, naaagyon naagyon aranyosan...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

