Mikulás album

Régóta adós vagyok a Mikulásos fotóval, és most, amikor a piros ruhás képek dömpingje alábbhagyni látszik, hadd tegyek rá én is egy lapáttal :-D.

Mikulás 2012

Ábel beszélget

Na nem úgy beszélget, mint a kisgyermekek, hanem mint a babák. Ámde ami furcsa és különleges, az az, hogy a beszélgetést egy igazán nehéz, három különböző szótagú szóval kezdte: apuci. Azt valahogy úgy mondja, énekeli, hogy a-pu-sziii - mélyen kezdve az a-t, majd a pu feljebb megy, hogy a sziii valahol a kettő között megálljon. Hogy mire mondja, még nem jöttünk rá, de sokat használja. A következő szótagocska az a vau-vau, amit elvileg akkor hallat, mikor Pixel jó erősen ugat, de használta már cicára is. Má-má, ta-ta, te-te-te, opa, stb. is el-elhagyja a száját, de ez az apuszii, ez nagyon konstans és határozott.

Valamikor reggel kis könyvet nézegettünk, mibe mindenféle állat meg tárgy van szín szerint felsorolva, nos abban van egy olyan sárga kacsa is, amilyen van nekünk a valóságban játékból. Nos, arra mondja, hogy háp-háp, és a kis ujjával mindig megmutatja, ha arra a lapra jutunk, hogy né. ott a kiskacsa. Azután meg észrevettem, hogy a számat figyeli, és igyekszik ő is úgy formálni a szavakat, ahogy én. Volt ott ám múgatás meg bégetés meg cicanyelven való dumálás is.

Írtam korábban, hogy a pelsucserét nagy szeretettel kezdeményezte, nos most az a kedvence, hogy a cipőit hozza, hogy húzzúk fel a lábára, és hogy abban parádézhasson a házban. Az apuci papucsát pedig az apuci lábára igyekszik felhúzni, naaagyon naagyon aranyosan...